Nagyon régóta megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy erről a témáról bővebben írjak. Két szülésen vagyok túl és futó vagyok magam is. 16 éve foglalkozom terhes kismamákkal és az utóbbi időben sokan kerestek meg különböző futósérülésekkel. Tehát nemcsak a személyes megtapasztalás, hanem gyógytornászként a hozzám forduló kismamákkal való tapasztalatom is késztetett arra, hogy tollat ragadjak. Kényes téma. Tudom. Nagyon sokan nem fognak egyetérteni velem. Tudom.

A futás igen népszerű sport. Egy jó futócipőn kívül nincs szükség nagy előkészületekre, nem rabol sok időt. Ideális mozgásforma lehetne tehát a frissen szült anyukáknak is, akiknek sokszor igen nehéz időt szánni önmagukra. Amennyiben az illető anyuka szülés előtt ráadásul a futás megszállottja volt, annál inkább egyértelmű, hogy minél hamarabb szeretne visszatérni kedvenc sportjához, amely erőt, energiát ad a mindennapokban, hogy a nem könnyű anyaszerep elvárásainak maradéktalanul megfelelhessen.

Ebben az írásban megpróbálom összegezni azokat a szempontokat, javaslatokat, tanácsokat, amelyek segíthetnek a szülésen átesett kismamáknak, hogy frusztrációk nélkül, biztonságosan, az egészségüket nem kockáztatva visszatérhessenek a futáshoz.

MIKOR JAVASOLT ÚJRA FUTNI SZÜLÉS UTÁN?

Több kutatás képezi alapját annak a szakmai javaslatnak, amely szerint szülés után ajánlott 3-6 hónapot várni a futással. Én személy szerint, a tapasztalatok alapján a 6 hónap felé hajlok, ennyi időt javasolok kismamáimnak. Egy örökkévalóságnak tűnhet a rendszeresen futóknak. Azonban, ha megértjük, hogy milyen kockázatokkal jár a futáshoz való túl korai visszatérés, minden bizonnyal könnyebb elfogadni ezt az ajánlást.

A terhességgel és szüléssel járó fiziológiás változásoknak meghatározó szerepük van a szülést követő időszakban. Nagyon sokat tehetünk a testünk egészségéért, ha a jelzéseket figyelembe véve időt adunk a regenerációnak és megfelelő gyakorlatokkal, életvitellel támogatjuk ezt a folyamatot. Ellenkező esetben, előfordulhat, hogy olyan kellemetlen problémákkal szembesülhetünk, amelyek akár visszafordíthatatlanná válhatnak a későbbiekben.

MILYEN VÁLTOZÁSOK MENNEK VÉGBE A SZERVEZETÜNKBEN A TERHESSÉG ALATT?

A terhesség alatt számos élettani változásnak van kitéve a női szervezet. Mozgásszervi szempontból a legfontosabbak:

A testtartás változása

A magzat növekedésével párhuzamosan megváltozik a test súlypontja, a méh kiemelkedik a kismedencéből, előrehúzza az ágyéki gerincet, előrebillenti a medencét. A gerinc alsó görbülete fokozódik. A mellek növekedésével a vállak és a fej előrehelyeződik. A háti és nyaki gerinc görbületei fokozódnak, annak érdekében, hogy ezeket a változásokat kompenzálni tudják és biztosítva legyen ezáltal a test egyensúlya. A testtartás változása következtében az izomegyensúly is felbomlik, bizonyos izmok rövidülnek, mások megnyúlnak. Az így kialakult különböző ízületi és- izomdiszfunkciók mozgásszervi panaszokat okozhatnak, amelyek ülőmunka vagy mozgásszegény életmód mellett tovább fokozódhatnak.

Hormonális változások

Beindul a relaxin hormon termelődése, amely azért felelős, hogy az ízületeket tartó szalagokat lazábbá téve, biztosítsa a szülés alatt a medence megfelelő tágulását. A szalagok meglazulásával egyidejűleg az ízületek stabilitása csökken, sérülékenyebbé válnak.

A szülés után ezek a változások és következményei még egy ideig velünk maradnak és hozzájárulnak bizonyos, erre az időszakra jellemző panaszok kialakulásához. Ezek a panaszok természetesek és átmenetiek, minden kismama életében jelen vannak, nem szabad betegségtudatunk legyen. Azonban, a jelzésekre figyelni kell, hiszen megmutatják, hogy mely területen van tennivalónk.

MILYEN PANASZOKKAL SZEMBESÜLHETÜNK A SZÜLÉS UTÁNI IDŐSZAKBAN? MIT TEHETÜNK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY BIZTONSÁGGAL ELKEZDHESSÜK A FUTÁST?

A megváltozott testtartás, a felborult izomegyensúly, a laza szalagok és instabil ízületek a szülés után további panaszokat okozhatnak, hiszen a házimunka mellett a kisbaba körüli teendők miatt meglehetősen nagy terhelésnek van kitéve a női szervezet. A leggyakoribb panaszok a következők:

A nyakizmok bekeményedése, fájdalma, a háti gerinc felső szakaszának fájdalma. Még a terhesség alatt megváltozott testtartás (előrehelyezett fejtartás, előreesett vállak) a helytelen helyzetben történő szoptatás miatt tovább romlik és a csuklyás izom felső-középső kötegeinek rövidülését, valamint az alsó rostok túlnyúlását okozza. Javasolt a medence statikájának és a gerinc görbületeinek beállítása mellett a mellizmok és a csuklyásizom rövidült kötegeinek lazítása, nyújtása, a lapockazáró izmok erősítése. Továbbá nagyon fontos odafigyelni a szoptatási testhelyzetekre. A legkedvezőbb oldalt fekvésben, de amennyiben csak ülve megoldható, figyeljünk a derék és a fej megtámasztására!

Sokszor panaszkodnak a kismamák a nyaki gerinc fájdalma mellett lesugárzó karfájdalomra. Ez utóbbi nem feltétlenül csak nyaki porckorong rendellenességre utalhat, hanem a karvonalak feszes izomkötegeinek összetapadása, illetve a mellizmok rövidülése miatt is kialakulhat. Ezeknek az izmoknak a lazítása, valamint az izomkötegek szétválasztása, legtöbbször enyhíti, megszünteti a tüneteket.

Derék-és keresztcsonti fájdalom, esetenként alsó végtagba sugárzó gyöki tünettel. A meglazult szalagok miatt a gerinccsigolyák kisízületei is veszíthetnek stabilitásukból, a porckorongok könnyebben elmozdulhatnak komprimálva a gerinccsatornában futó idegeket. A statikai elváltozások helyreállítása, az esetleges gyöki tünetek kezelése érdekében szükség lehet manuálterápiás kezelésre, gyógytornára.

A szeméremcsont körüli fájdalom hátterében a szeméremcsont két szárának szétcsúszása áll. A hormonváltozások következtében meglazult rostos-porcos ízületi rés kitágul, a két szeméremcsont eltávolodhat egymástól. A medence csavarodása, ferdülése miatt a panaszok lehetnek aszimmetrikusak is. A szétválás mértékétől függően a tünetek változóak, jellemzően járáskor, lépés közben a csípő hajlításakor éles fájdalom jelentkezhet. Van, akinek csak futás közben jelentkezik a szeméremcsont környékén egy éles, feszítő érzés. Javasolt a medence statikájának visszaállítása, a szeméremcsont kezelése manuálterápiával, ezt követően célzott gyógytorna gyakorlatok a medence körüli izmok egyensúlyának rendezésére.

A csípő-, térd-, boka és lábfej ízületeinek fájdalma. A teherviselő ízületek a terhesség alatt a megnövekedett testsúly (10-30 kg) és a szalagok lazasága miatt nagyon nagy terhelésnek vannak kitéve. Szülés után az instabil ízületek a terhelésre fájdalommal jelezhetnek és nagyon sérülékenyek. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a futás elkezdése előtt a csípő-, térd-, boka ízületeinek stabilizálására, a statikai eltérések rendezésére, a lábfej boltozatának helyreállítására.

A hasizmok szétválása. Az egyenes hasizom két, párhuzamosan futó kötege, annak érdekében, hogy helyet biztosítson a növekvő méhnek, szétválik egymástól. A szétválás általában 2-3 ujjnyi, a legszélesebb a köldök körüli részen.  Az esetek többségében ez a tünet átmeneti, a hasizmok óvatos, fokozatos, szakszerű erősítésével, valamint a gerinc stabilizálásával az izom regenerálódni képes.

Vizelettartási problémák (inkontinencia) jelentkezése. Nem divat beszélni róla, de annál inkább fontosnak tartom, mivel a tünetek gyakran okozhatnak frusztrációt, szégyenérzetet és meghatározzák a frissen szült anyukák életminőségét.

A terhesség alatt a növekvő méh súlya által megterhelt medencealapi izmok állapota a szülés során való igénybevétel miatt még tovább romlik. A vizelet tárolása zavart szenved, akarattól függetlenül elszivárog, elfolyik.

A tünetek különbözőek lehetnek: köhögéskor, tüsszentéskor, nehéz tárgy emelésekor, ugráláskor, futáskor jelentkező vizeletcsepegés, akár elfolyás, vagy gyakori vizelési inger, amely jelentkezhet nyugalomban és/vagy terheléskor.

A jelentkező panaszok intenzitása nagymértékben függ az egyéni adottságoktól, a szülés kimenetelétől, hiszen szülés közben sérülhet az izomzat, a környező kötőszöveti állomány, valamint idegi sérülés is felléphet. A kitolás idejének hossza, a magzat súlya, hogy gátmetszéssel vagy gátmetszés nélküli szülés volt, mind befolyásolják a medencefenék állapotát.

Elkeseredésre egyáltalán nincs ok, hiszen annak ellenére, hogy ezek a tünetek a legtöbb nőnél jelentkeznek szülés után, átmenetinek tekinthetjük őket. Normális esetben, ha megfelelő figyelmet szánunk erre a területre, a vizelettartási képesség szülés után 3 hónapon belül rendeződik.

Mivel belső szerveink is tulajdonképpen „szalagokon lógnak”, a relaxin hormon hatására nemcsak a medencealapot alkotó izmok gyengülnek el, hanem ezek a szalagok is lazábbak lesznek. A futással járó folyamatos függőleges rázkódás miatt tovább nyúlnak. Visszafordíthatatlan diszfunkciók alakulhatnak ki, mint a hólyag-, méh-, gyomorsüllyedés, vagy tartós vizelettartási problémák. A hosszú ideig állandóan csöpögő vizelet húgyúti fertőzést, hólyaghurutot okozhat.

A gátizmok erősítését már rögtön a szülés után elkezdhetjük, az első napokban számíthatunk arra, hogy próbálkozásunkat hiábavalónak érezzük, ne csüggedjünk, a kitartó gyakorlásnak előbb-utóbb garantáltan lesz eredménye. Fontos itt is betartani a fokozatosság elvét, javasolt először fekvő testhelyzetben gyakorolni, majd szép fokozatosan eljutni a függőleges testtartásig, amikor már a gravitáció ellen dolgoztatjuk a gátizmokat. A gyors és lassú rostokat is edzeni kell. Ez nagyon komoly edzésmunkát jelent, hiszen mire elkezdjük újra a futást, a medencealapi izmoknak biztosítani kell nem csak a gravitáció, de minden egyes talajfogás alkalmával a becsapódás által generált rázkódással szembeni ellenállást is. Javasolt felkeresni egy, a medencefenék rehabilitációjában szakképzett gyógytornászt, aki felméri az állapotunkat és segítséget nyújt ennek a kényes területnek a regenerációjában.

Láthatjuk, hogy a szülés utáni időszakban egy nő szervezete mennyire sérülékeny és a gyerek ellátásával járó feladatok (szoptatás, emelés, cipelés, a hormonális hangulatingadozások, az át nem aludt éjszakák) tovább fokozzák az anya leterheltségét.

A fent leírtak alapján érthető, hogy miért nem javasolt szülés után rögtön a futást választani mozgásformának és miért tanácsos a terhesség előtt rendszeresen futó nőknek is türelmesen kivárni a regenerációt? A szülést követően túl korán elkezdett futás nemcsak, hogy nem támogatja, de késlelteti a felépülést, fokozva a meglévő tüneteket és a sérülés kockázatát.

Mielőtt újra futócipőt húzunk, fontos a szervezetet fokozatos előkészítése, hogy az ízületek, ínak, szalagok, a medencefenék izmai biztonsággal fogadják a futással járó terhelés következményeit. Javasolt célzott gyakorlatok végzése, amelyek az izomegyensúly, az ízületi stabilitás, az izomerő visszaállítására, és nem utolsó sorban a medencealap megerősítésére irányulnak.

Szülés után a méhlepény által termelt relaxin hormon már nem termelődik, azonban lappangó hatása még hónapokig jelen van, 4-6 hónap mire teljesen kiürül a szervezetből. A gyógytorna és saját testsúlyos erősítő gyakorlatok mellett az úszás, kerékpározás, séta, túrázás kiváló mozgásformák lehetnek ebben az időszakban, ráadásul így a keringési rendszerünk is edzettebb lesz.

Ha már testünk felkészült és elkezdjük az edzéseket, a futás mennyiségét és intenzitását adagoljuk fokozatosan, figyelve közben testünk jelzéseire!  Hasznos lehet egy futómozgás elemzésen való részvétel, hiszen a terhesség alatt végbemenő változások bizonyára a mozgásunkra, futótechnikánkra is hatással vannak.  Az elemzéssel nyert információk segíthetik a “gyenge láncszemek” feltérképezését.

 

Szeretném hinni, hogy a frissen szült és futni vágyó anyukáknak a fent leírt tanácsok segítenek a visszatérésben. Biztos vagyok benne, hogy a ráfordított türelem, a test fokozatos terheléssel való előkészítése a futáshoz, megtérül a későbbiekben.

És még valami… nem csak a testnek kell újra felkészülni, hanem a léleknek is időre van szüksége. Mert az életünk már soha nem olyan lesz, mint azelőtt. Akárhányszor elszakadunk a kis „csodánktól”, ott lesz a láthatatlan kötelék közöttünk. A rég ismert felszabadító érzés helyett, futás közben kezdetben az aggodalom és félelem uralja a gondolatainkat. „Vajon alszik még?”, „vagy felébredt és utánam sír?”, „apa vajon meg tudta etetni?”- és ehhez hasonló gondolatok zakatolnak a fejünkben és bizony ezt is szokni kell.

Idővel, szépen, lassan helyükre kerülnek a dolgok, visszaerősödik a testünk, a futás újra az életünk részévé válik és megtanuljuk ebben az új életben kialakítani azt a fajta egyensúlyt, amelyre minden anyukának szüksége van, hogy megfelelően helyt tudjon állni a mindennapokban.

 

Köszönet a fényképekért két csodálatos futó anyukának, Rozsnyai Lillának és Sebők Lillának!

Felhasznált irodalom:

Papp Zoltán: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve (2002),

Tápainé-Kovácsics-Friedrichné: Gátizomtorna (2006)

Goom, Tom & Donnelly, Graine & Brockwell, Emma: Returning to running postnatal (2019)

 

–