Lehet, hogy túl sok vitamint szedek?

etrendkieg poszthoz

Szervezetünknek a fő építő- és tápanyagokon (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) kívül szüksége van további vegyületekre, amelyek habár csak kisebb mennyiségben szükségesek, de ugyanolyan nélkülözhetetlenek testünk megfelelő működéséhez. Ide tartoznak a vitaminok és az ásványi anyagok (makro- és mikroelemek).

A vitaminok olyan, a szervezet számára építőanyagként vagy energia formájában nem hasznosuló vegyületek, amelyek az anyagcsere folyamatokban való részvételük miatt nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Két fő csoportjuk van, a vízben oldódó, és a zsírban oldódó vitaminok.

Vitaminok

Zsírban oldódók:

  • -A-vitamin (retinol)
  • -D- vitamin (kalciferol:kolekalciferol D3, ergokalciferol D2)
  • -E-vitamin (tokoferol)
  • -K-vitamin (K1:fillokinon, K2: menakinon)

Vízben oldódók:

  • B1 vitamin(tiamin)
  • B2 vitamin (riboflavin)
  • B6 vitamin (piridoxin)
  • B12 vitamin (kobalamin)
  • Niacin (nikotinamid,nikotinsav)
  • Folsav (folát, folacin)
  • Pantoténsav
  • Biotin
  • C-vitamin (aszkorbinsav)

Az ásványi anyagok nagyon sokféle funkcióval bírnak az emberi szervezetben. Többek között szerepet játszanak a testfelépítésben, különböző enzimek alkotóiként, illetve hormonális és egyéb szabályozó folyamatokban.

Ásványi anyagok

Makroelemek (a napi szükséglet nagyobb, mint 100 mg):

  • Nátrium
  • Klór
  • Kálium
  • Kalcium
  • Foszfor
  • Magnézium

Mikroelemek (a napi szükséglet kevesebb, mint 100 mg)

  • Vas
  • Cink
  • Réz
  • Króm
  • Fluor
  • Mangán
  • Szelén
  • Molibdén
  • Jód
  • Bór
  • Cin(ón)
  • Kobalt
  • Nikkel
  • Vanádium
  • Szilícium

A különféle vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása nagyon hasznos lehet egészségügyi szempontból, hiszen a napi étkezésekkel rengetegen nem juttatnak kellő mennyiségeket szervezetükbe ezekből a fontos vegyületekből. Az ésszerűen alkalmazott étrend-kiegészítés tehát számos előnyös egészségbefolyásoló hatást eredményezhet, mint pl. a hiánybetegségek megelőzése.

Fontos azonban beszélni a másik oldalról is, nevezetesen arról, hogy kellő körültekintés nélkül előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor feleslegesen sok, vagy akár egészségre káros mennyiséget fogyaszthatunk bizonyos vitaminokból, ásványi anyagokból.  Az alábbiakban az írás ezzel a kérdéskörrel foglalkozik.

Mindkét csoport (vitaminok, ásványi anyagok) tagjainál megállapítottak a szervezetbe juttatható mennyiségekkel kapcsolatos értékeket, nevezetesen a napi beviteli ajánlást (NRV, régebben RDA), illetve egy másik fontos mutatót, a legmagasabb tolerálható szintet (UL). Előbbi az átlagos életvitel mellett a szervezet működéséhez szükséges optimálisnak mondható mennyiségeket jelenti, utóbbi  pedig az az érték, amely napi rendszerességgel a szervezetbe juttatva még nem fejt ki az egészségre kedvezőtlen vagy káros hatást. Az étrend-kiegészítőket gyártó cégek számára ez utóbbi jelenti a felső határt, tehát az UL értéknél jogszabályilag nem alkalmazhatnak nagyobb mennyiségeket a készítményeikben (egy napi adagra vonatkoztatva).

A napi beviteli ajánlás és a maximális még tolerálható szint természetesen nem azonos, értelemszerűen utóbbi mindig jóval nagyobb érték. Ennél fogva, ha valaki étrend-kiegészítők formájában elfogyasztja a napi ajánlásnak megfelelő mennyiségeket, – pl. egy vitamin-készítménnyel – akkor nagyon nagy valószínűséggel az étkezések során elfogyasztott ételekkel, italokkal szervezetébe bejuttatott mennyiségekkel együtt sem fogja átlépni a biztonságos még tolerálható szinteket ezekből a vitaminokból és ásványi anyagokból.

Probléma leginkább abból származhat, hogy jogszabályilag az étrend-kiegészítőkbe nem csak az NRV értékben maximalizált mennyiségek kerülhetnek, hanem egészen a – fentebb már említett –  UL értékekig elmehetnek a gyártók ezen a téren.

Ennek  könnyen elképzelhető következménye lehet, hogy az az egyén, aki egy vagy több étrend-kiegészítővel már a maximális tolerálható szinthez közeli vitamin vagy ásványi anyag mennyiségeket juttatott a szervezetébe, a normál étrendjéből származó ezen felüli bevitellel együtt már a határértékek fölé juthat, ami akár előnytelen vagy káros is lehet az egészségére nézve.

A magyar napi ajánlott beviteli értékek az EU-s standarddal azonosak, és átlagos életvitel melletti igényekre vonatkoznak.

Ezt fontos tisztázni, hiszen a különböző vitamin és ásványi anyag tartalmú készítmények, – kiváltképp a sportolókra specializáltak – elsősorban azért tartalmaznak az ajánlott beviteli értéknél nagyobb mennyiségben vitaminokat és ásványi anyagokat, mert az átlagos életvitelhez képest nagyobb terhelésnek kitett sportoló szervezetének erre  akár szüksége is lehet.

Bizonytalansági faktor ezzel kapcsolatosan, hogy minden egyénnél más és más az étrendi úton a szervezetbe juttatott vitaminok és ásványi anyagok mennyisége, ennek pontos ismerete nélkül viszont nem tudjuk, hogy milyen mértékű kiegészítés lehet indokolt.

Egy másik probléma e téren, hogy nagyon nehéz meghatározni, hogy milyen rendszerességű, milyen intenzitású sportolói tevékenységek esetén tekintsünk valakit abban az értelemben ,,sportolónak”, hogy okkal  lehessen előirányozni számára  az NRV értéknél nagyobb mennyiségeket bizonyos mikro- és makronutriensekből. Az NRV értékek meghaladhatósága sportolóknál – az előzőek fényében – tehát szolgáltathatja (és szolgáltatja is) vita tárgyát az ezzel foglalkozó szakemberek körében.

Ennél erőteljesebb határnak tűnik a bevihető mennyiségek legfelső biztonságos szintje (UL), azaz a maximális, még egészségkárosodás nélkül tolerálható értékek. A legtöbb vitaminból, mikro- vagy makroelemből ezt a vonatkozó értéket meghaladni kifejezetten ellenjavallt átlagosnak mondható életvitel mellett, de sportolói életmód esetén is igen-igen alapos megfontolásokat követel.

Tovább árnyalhatja az összképet az is, hogy a tudományos kutatások folyamatosan szolgáltatnak olyan eredményeket, amelyek az adott mikro- vagy makrotápanyag ajánlott beviteli értékének akár jelentős módosítását tehetik indokolttá. Azonban fontos tudatosítani, hogy a jelenlegi hivatalos ajánlások olyan tudományos alapokon nyugvó értékek, melyek megváltoztatásához meggyőző kutatási eredmények szükségesek, amelyek véleménykonszenzust eredményeznek az adott vegyületre vonatkozó értékek tekintetében. Érdemes tehát kellő óvatossággal közelíteni az extrém nagy mennyiségeket tartalmazó étrend-kiegészítők felé.

Az alábbi táblázat első oszlopában a magyarországi (Európai Uniós) napi beviteli referencia értékek (NRV), a másodikban pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) által meghatározott maximális tolerálható mennyiségek (UL) láthatók (amennyiben nincs vonatkozó ajánlás, úgy az Amerikai Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban alkalmazott maximális biztonságos beviteli értékek szerepelnek).

vitaminok1vitaminok 2vitaminok 3

forrás:

https://www.ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_   2018.12.14.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s