A téli időszak a legtöbb futó számára egyet jelent az állóképesség fejlesztésére tett erőfeszítésekkel, más néven az alapozással. Ez általában az edzésmennyiség növelésében is megnyilvánul. Télen fokozódik a testünket érő külső környezeti terhelés (külső stressz). A nagyobb külső stressz legfőképpen az emberi szervezet számára optimálisnál alacsonyabb hőmérsékletnek tudható be. Ennek hatását az edzésterhelés tovább fokozhatja, így az együttes hatások miatt megnövekszik a szervezet belső terhelése (belső stressz). Ezek a tényezők alaposan próbára teszik immunrendszerünket, ezáltal könnyebben megbetegedhetünk a tél beköszöntével, ez pedig visszavetheti a felkészülést.

Ennek tudatában érdemes lehet az időjárás hidegebbre fordultával folyamatosan ellátni szervezetünket az immunrendszer hatékony működéséhez szükséges ásványi anyagokkal és vitaminokkal. Természetesen egy rendszeresen sportoló egyén számára az immunrendszer támogatása egész évben fontos, de ezekben a hónapokban kiemelt jelentőséggel bír.

Számtalan írás elérhető a témában, az ide vonatkozó szakirodalom gyakorlatilag kimeríthetetlen. Ebben a kis írásban csak röviden szeretnék szót ejteni néhány vitaminról és ásványi anyagról, amelyek a leginkább fontosak lehetnek, ha az immunrendszert szeretnénk erősíteni. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy más, a szervezet védekező képességével közvetlenül kevésbé szoros összefüggésben álló ásványi anyagok vagy vitaminok hiánya is előidézhet immunhiányos állapotot.

Az immunrendszer erősítése a sportolóknál kiemelt fontosságú. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fordulhatna elő, hogy a készítmények kiválasztásakor jobb választás legyen egy más szempontból hatékony termék, függetlenül attól, hogy pl.  immunizáló hatását tekintve nem kiemelkedő. Vásárlás előtt ezért mindig érdemes végiggondolni,  hogy milyen hatásokat tartunk a legfontosabbnak, azaz mit is várunk el leginkább az adott étrend-kiegészítőtől. Érdemes szem előtt tartani, hogy nem mindig a legkomplexebb összetételű termék a leghatékonyabb.

C-vitamin (aszkorbinsav):

Napi ajánlott bevitel (NRV, régebben RDA): 80mg

Legfelső biztonságosan tolerálható szint / nap (UL): 2000mg

Talán a legismertebb vízben oldódó vitamin, amelynek immunrendszert támogató hatása közismert. Az aszkorbinsav egy olyan, hat szénatomból álló cukor (hexóz), amely szerkezete következtében antioxidáns hatással bír, azaz semlegesíteni képes a szervezetben lévő reaktív vegyületeket és szabad gyököket. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy  e tulajdonsága miatt a szükséges bevitelnél jóval nagyobb mennyiségben fogyasztva saját maga is elősegítheti a káros oxidatív folyamatokat, ezért extrém mértékű bevitele nem szerencsés.

Normál mértékű jelenléte esetén pozitívan befolyásolja a fehérvérsejtek aktivitását, illetve gyulladáscsökkentő hatású. Segíti a vas felszívódását. A szervezetben a máj, a vesék, a mellékvesék és a lép tartalmaz C-vitamint, összesen nagyjából 1500 mg-ot.

Napi ajánlott bevitele: 80 mg. Sportolóknál indokolt lehet nagyobb mennyiségek bevitele is, de  napi 1000 mg-nál több C-vitamin fogyasztása már nem jár feltétlenül többlet előnnyel, 2000 mg feletti bevitele pedig nem ajánlott. Természetes táplálékforrásai a gyümölcsök, különösen a citrusfélék, illetve a zöldségek. Kellő mennyiségű friss-zöldség gyümölcs fogyasztása mellett a napi C-vitamin szükséglet az étrendből fedezhető. Nem megfelelő táplálkozás, vagy sportolói életvitel esetén indokolt lehet mérsékelt kiegészítés étrend-kiegészítőkkel.

C- vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő típusok: C- vitamin készítmények (tabletta, kapszula,drazsé, por formátumban), multivitamin készítmények, sport kiegészítők: italporok, sportitalok, szeletek, gélek, pezsgőtabletták), stb.

A-vitamin (retinol):

Napi ajánlott bevitele (NRV, régebben RDA): 800µg.

Legfelső biztonságosan tolerálható szint / nap (UL): 3000µg.

Az egyik legfontosabb vitamin. Zsírban oldódó, legnagyobb része a májban raktározódik. ß-karotinból is képződhet, azonban csak ß-karotinból történő átalakítással nem lehet a teljes retinol igényt fedezni. A ß-karotinból való átalakulás lehetősége miatt a mennyiségek összehasonlításának céljából gyakran: “retinol-ekvivalens” néven tüntetik fel a gyártók a termékeken. A retinol szerepet játszik a szem sötéthez való alkalmazkodásában, hiányában farkasvakság (szürkületi vakság) alakulhat ki. Elégtelen bevitel esetén a nyálkahártyák kiszáradása és számos mirigy sorvadása, illetve különböző gyulladások is jelentkezhetnek, valamint a hallás és a szaglás is romolhat. Az immunválasz létrejöttében is fontos szerepe van, a védőoltások hatékonysága retinol nélkül csökkenhet. A vérszegénység előfordulásának esélye is megnő retinolhiányos állapotban. Túlzott bevitele esetén az A-vitamin májproblémákat és hajhullást is okozhat.

Legfőbb táplálékforrásai a sötétzöld vagy sárga színű zöldségek (utóbbiak a karotinoid-tartalmuk miatt), illetve a máj, valamit a tej és a tojás. Étrend-kiegészítőkben főként tabletta és lágykapszula formulákban érhető el, valamint multivitamin készítményekben.

E-vitamin (tokoferol)

Napi ajánlott bevitel (NRV, régebben RDA): 12mg

Legfelső biztonságosan tolerálható szint / nap (UL) : 300mg

Zsírban oldódó vitamin.  Az E-vitamin néven értjük az ά-, β-, γ- és δ-tokoferol illetve az, ά-, β-, γ-, δ-tokotrienol vegyületeket. Ezek mindegyike vitamin hatású, de azonos mértékű  eléréséhez eltérő mennyiség szükséges az egyes altípusokból. Ennek érdekében az étrend-kiegészítőkön legtöbbször tokoferol-ekvivalensként feltüntetve szerepel. A szervezetbe kerülő E-vitamin a májban átalakul, majd a zsírszövetben (amelyből már nem mobilizálható), az agyalapi mirigyben vagy a herékben raktározódik.

Az E-vitamin egyik legfőbb biológiai funkciója antioxidáns hatásából következik. A szervezetben képződő reaktív oxidatív vegyületek és a hasonló hatású szabadgyökök megkötésében játszik szerepet, megakadályozva sejtkárosító hatásukat. Antioxidáns tulajdonsága miatt a könnyen oxidálható többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációval szembeni védelmét is szolgálja. Megóvja a sejthártyát – és ezáltal a sejteket – az oxidatív roncsoló hatásoktól. Itt megemlítendő, hogy az antioxidatív tulajdonságú anyagok megnövekedett koncentrációban már maguk is oxidatív stressz előidézői lehetnek. Ezt figyelembe véve, az E-vitamint sem célszerű a referencia értékeknél nagyobb mennyiségben fogyasztani. 

Természetes módon a növényi olajokban, az olajos magvakban és a gabonafélek csíráiban fordul elő legnagyobb mennyiségben. 

Az étrend kiegészítéseként az E-vitamin leginkább lágykapszula formában vagy multivitaminok összetevőjeként érhető el.

D-vitamin (kalciferol)

Napi ajánlott bevitel (NRV, régebben RDA): 1500-2000 NE ( 37,5-50µg)

Legfelső biztonságosan tolerálható szint / nap (UL) :4000 NE (100µg)

A D-vitamin elnevezés két vegyületet takar, amelyek egyaránt tekinthetők hormonnak és vitaminnak. A két molekula a D2-vitamin (ergokalciferol) és a D3-vitamin (kolekalciferol). A kolekalciferol elsődlegesen a bőrben szintetizálódik UVB fény hatására, illetve táplálékkal vagy étrend-kiegészítőkkel is bevihető, az ergokalciferolt viszont csak az utóbbi módon tudjuk a szervezetbe juttatni.

A D-vitamin a szervezetben szabályozza a kalcium és a foszfor felszívódását, emiatt fontos szerepe van a csontok anyagcseréjében, megfelelő összetételük biztosításában, illetve a növekedés során való megfelelő fejlődésükben. Megfelelő szintje a szervezetben daganatmegelőző hatású lehet. A D-vitamin immunrendszerre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedek vizsgálatai alapján egyre inkább bizonyítottnak látszik. Az alacsony D-vitamin szint növelheti az autoimmun betegségek előfordulási valószínűségét pl: Crohn-betegség vagy sclerosis multiplex. Az immunrendszer sejtjeiből kimutattak a D-vitamin metabolizációjához szükséges mechanizmusokat, ez pedig összefüggést valószínűsít a makrofágok antimikrobiális reakcióival. A D-vitaminnak szabályozó hatása lehet a T-sejtek érésére, valamint működésére. Összességében tehát valószínűsíthető, hogy a D-vitamin befolyásolhatja mind a velünk született, mind pedig az adaptív immunrendszer folyamatait.

A D-vitamin hiánya felnőtt korban csontlágyulást, gyermekkorban csontfejlődési zavarokat okozhat (extrém esetben angolkórt), negatív irányban befolyásolhatja a daganatos megbetegedések kialakulásának valószínűségét, valamint az immunitás csökkenéséhez vezethet.

A D-vitamin szükséges napi bevitelének mértékével kapcsolatban a mai napig nincs teljesen egységes álláspont. Az utóbbi években azonban egyre megalapozottabbnak tűnik az a tudományos álláspont, hogy a régebbi ajánlások többszöröse lenne szükséges a megfelelő D-vitamin szint beállításához és fenntartásához. 2012-ben a magyar napi beviteli ajánlás ezzel összhangban 5µg-ról (200 NE)  50 µg-ra (2000NE) módosult.

A D-vitaminhoz természetes úton – a napfény hatására bőrben történő szintézisén kívül –  normál étrendi úton legkönnyebben májból, tojássárgájából, tejből vagy vajból juthatunk, de a téli hónapokban általában ezek a források nem látnak el minket elegendő D-vitaminnal. Mindenképpen érdemes lehet fontolóra venni az ősztől tavaszig tartó időszak során az étrend- kiegészítőkkel való pótlást. Többnyire tabletta, cellulózkapszula, lágykapszula formában lehet hozzáférni önálló készítményként, illetve különféle multivitamin formulák részeként is, azonban ez utóbbiak egy- egy adagjában jóval kisebb mennyiségben található meg.

Cink (Zn)

Napi ajánlott bevitel (NRV, régebben RDA): 10mg

Legfelső biztonságosan tolerálható szint/nap (UL): 25mg

A cink legfőbb biológiai funkcióját az emberi szervezetben számos enzim prosztetikus csoportjának (az enzim nem fehérje része) alkotója. Több száz enzimből kimutatták.  A cink hiányának tünetei így érthető módon az enzimatikus anyagcsere-folyamatokkal kapcsolatosak. Hatással van az alaptápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék), és a nukleinsavak metabolizmusára. Hiányakor felléphet hajhullás, lassuló sebgyógyulás, romolhat az ízérzés képessége, illetve csorbulhat a sejtes immunvédekezés hatékonysága. Étrendi forrásai elsődlegesen a vörös húsok, a máj, a tej és a tojás, de megtalálható a gabonafélék héjában és olajos magvakban is, pl.: tökmag. Étrend-kiegészítőkben leginkább cink-vas készítményekben, vagy a szelénnel kombináltan, illetve multivitaminokban található meg, de önállóan csak cinket tartalmazó formulák is elérhetők.

Szelén (Se)

Napi ajánlott bevitel (NRV, régebben RDA): 55µg

Legfelső biztonságosan tolerálható szint / nap (UL): 300µg

Antioxidáns hatású vegyület, a szabadgyökök és egyéb oxidatív stresszt okozó vegyületek semlegesítésében illetve nehézfémek károsító hatásával szemben biztosít védelmet. A többszörösen telítetlen zsírsavak anyagcseréjére is pozitív hatással van,a HDL koleszterin szint növelő hatása miatt.

Étrendi úton halakból, belsőségekből valamint olajos magvakból juthatunk hozzá, de ehhez szükséges az, hogy a talaj szeléntartalma az adott földrajzi helyen megfelelő legyen. Étrend-kiegészítőkből általában a cinkkel kombinált formulákból, vagy multivitamin készítményekből juthatunk hozzá.

Felhasznált irodalom:

Bíró, G., Bíró, Gy., Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy, Agroinform, Budapest, 2000.

Hewison, M., Vitamin D and immune function: An overview, Proceedings of The Nutrition Society 71(1):50-61,  August 2011.

Tihanyi, A., Sportágspecifikus sporttáplálkozás, Budapest, 2015.

Takács et al., Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében, Szupplementum, 2012.

https://www.ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_   2018.12.14.

https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2012.2813 2018.12.14.