Derékfájdalom, porckorong kitüremkedés, porckorongsérv futóknál

Porckorongsérv. Igencsak ijesztően hangzik. Különösen egy sportoló számára. Akár a sportkarrier végét jelentheti. Vagy mégsem?

Akinek volt hasonló panasza, pontosan tudja, mennyire megkeserítheti az ember életét egy akut időszak, a „mozdulni sem bírok” érzés.

A derékfájdalomnak számos kiváltó oka lehet, ezek közül a leggyakoribb a porckorong kitüremkedés (discus protrusio) vagy a porckorongsérv (discus hernia).

jó

Balra fenn: ép porckorong; jobbra fenn: kezdődő porckorong kitüremkedés; balra lenn: porckorong kitüremkedés; jobbra lenn: porckorongsérv

Ha gyakran fáj a derekad, esetleg alsó végtagba sugárzó fájdalmaid vannak, felmerülhet a porckorong rendellenesség gyanúja. Ha időben szakemberhez fordulsz és egy alapos kivizsgálást követően tisztázod a probléma okait, jó eséllyel megtanulhatod kezelni és teljes értékű életet élni.

A futóknak pedig nem kell a futásról lemondani. A versenyzésről sem. Jómagam 16 évesen tapasztaltam először ilyen jellegű derékfájdalmat. Egy erőedzés alkalmával jelentkezett. Sok hét kihagyás következett és fizikoterápiás kezelést kaptam a sportklinikán. Nagyon kellemetlenül érintett és azóta visszatérő „motívum” az életemben a mai napig.

Napjainkban már jóval korszerűbb módszerek, technikák, gyógyászati segédeszközök állnak rendelkezésünkre a porckorong rendellenességek kezelésére.

Természetesen a megelőzés lenne az optimális megoldás. Azonban, mivel vannak genetikailag hajlamosító (szűk gerinccsatorna), vagy életviteli tényezők (ülőmunka, emeléssel, cipeléssel járó tevékenység, kevés és/vagy nem megfelelő mozgás) a tünetek megjelenése nem mindig elkerülhető.

De nézzük meg közelebbről, mit is jelent az, hogy porckorong kitüremkedés, porckorongsérv? Hogyan alakul ki, milyen tüneteket okoz és hogyan tudjuk kezelni a leghatékonyabban?

A gerinc alsó (lumbális) része a nyaki szakasz után a gerinc legmozgékonyabb része és a test súlyának nagy részét ez a szakasz viseli.  Ezért a panaszok leggyakrabban ezen a részen jelentkeznek.

A gerinc fiziológiás görbületei arra hivatottak, hogy védelmet biztosítsanak a testnek, csillapítva a függőleges, tengelyirányú terhelés okozta káros hatásokat.

A nyaki lordózis (homorú nyaki gerinc), háti kifózis (domború háti gerinc), lumbális lordózis (homorú ágyéki gerinc) természetes élettani görbületek és ezen görbületek megtartása jelenti elsősorban a derékpanaszok megelőzését.

50664988_2142289186081505_8887390678162604032_n

A gerincoszlop fiziológiás görbületei

Amennyiben különböző oknál fogva (izomegyensúly felbomlás, aszimmetrikus terhelés, az izomlánc nem megfelelő működése stb.)  a fiziológiás görbületek megváltoznak, megváltozik a csigolyatestek, porckorongok, az egész gerincoszlop statikája és a gerinc már nem tudja megfelelően ellátni védelmi szerepét.

A gerincoszlop 7 nyaki, 12 háti és 5 ágyéki (derék) csigolyából, a keresztcsontból és a farokcsontból áll.

A gerinc részeit izmok és egy valóságos szalagrendszer veszi körül, amelyek biztosítják az egyes részek egymáshoz való kapcsolódását. Az izmok megfelelő állapota, kiegyensúlyozott működése által valósul meg a gerincoszlop harmonikus mozgása.

A csigolyatestek a köztük lévő porckorongok, haránt-és tövisnyúlványok valamint kisízületi nyúlványok által kapcsolódnak egymáshoz. A nyúlványok egy csatornát képeznek, a gerinccsatornát, ahol a gerincvelő és a gerincvelői idegek helyezkednek el. A gerincvelői idegek a csontos képletek által kialakított réseken keresztül lépnek ki és haladnak lefelé az alsó végtagokon keresztül a lábujjakig.

A csigolyatestek a stabilitásért, a köztük lévő porckorongok a gerinc rugalmasságáért felelősek.

Minden porckorong egy rostos-porcos gyűrűből (anulus fibrosus) és egy kocsonyás központi magból (nucleus pulposus) áll. Ez a szerkezeti felépítés teszi lehetővé, hogy a porckorong alkalmazkodva a gerinc mozgásaihoz segít létrehozni azokat, illetve képes ellátni axiális terhelés esetén a lengéscsillapító szerepet.

A gerinc valamely irányban történő hajlásakor (előre, hátra, oldalra), a hajlással azonos oldalon a csigolyatestek közötti rés záródik, a mozgás irányával ellentétes oldalon pedig nyílik. A képlékeny, rugalmas porckorong a csigolyatestek mozgásának megfelelően ék alakúvá válik, a beszűkült részen összenyomódik, az ellenoldalon kiszélesedik. A porckorongban lévő központi mag a megnyílt rés felé mozdul el.

Például, ha előrehajolunk a csigolyatestek közti rés a has felőli oldalon záródik, a hát felőli részen nyílik, a központi mag hátrafelé mozdul el. Ez történik akkor is ha a sok ülés miatt kiegyenesedik a gerinc alsó görbülete.

A központi mag elmozdulása során feszíti a rostos gyűrű falát, amely fokozott terhelés hatására, betöredezik, berepedezik és így lehetővé teszi a központi mag kifolyását.

Attól függően, hogy a statikai viszonyok milyen elmozdulást követelnek a porckorongtól, a mag állománya különböző irányban folyhat ki, áttörve a gyűrű repedezett rostjain, elérheti a porckorong hátsó falát és feszítheti a hátulsó hosszanti szalagot (porckorong kitüremkedés) vagy akár át is szakíthatja azt (porckorongsérv).

50337218_548769342199837_5455693752616091648_n

Kezdődő porckorong kitüremkedéstől a porckorongsérvig

Mivel ez az elmozdulás leggyakrabban hátrafelé és/vagy oldalirányban történik, a gerinccsatorna irányában, a kitüremkedett vagy kiszakadt porckorong nyomást gyakorolhat a környező idegekre.

51064517_436444666895715_6592596279044341760_n

A kitüremkedő porckorong nyomja a kilépő ideget

Az ideggyöki nyomás különböző tüneteket okozhat a nyomás helyétől, intenzitásától függően:

  • izommerevség, általában még a fájdalom megjelenése előtt jelentkezik
  • derékfájdalom
  • alsó végtagba sugárzó fájdalom
  • zsibbadás
  • bizsergés
  • izomgyengeség
  • bénulás

Minél nagyobb az ideggyökre gyakorolt nyomás, a tünetek annál távolabb jelentkeznek. Ahogy az ideg felszabadul a nyomás alól, a tünetek is „centralizálódnak”, azaz visszahúzódnak a központ felé, majd megszűnnek. Ez azt jelenti, hogy a lábszárban vagy lábfejben jelentkező fájdalom, zsibbadás egy előrehaladottabb állapotról árulkodik, mint a derékfájdalom.

Egy másik fontos dolog, hogy nem a porckorongsérv vagy porckorong kitüremkedés mérete a döntő, hanem az, hogy mennyire szűk a gerinccsatorna, hogy mennyire helyeződik nyomás alá az ideg. Sokszor egy kisebb sérv is súlyos tüneteket okozhat, ezzel szemben számos esetben egy nagyobb méretű sérvvel panaszmentesek lehetünk.

A fájdalom hátterében tehát a porckorong rendellenességnek több fokozata állhat, az enyhébb tünetekkel járó, könnyen kezelhető kisfokú kitüremkedéstől egészen a bénulást okozó kiszakadt sérvig. Ezért nagyon fontos a szakorvosi vizsgálat, a pontos diagnózis felállítása egy optimális kezelési terv összeállítása érdekében.

A legtöbb esetben konzervatív kezeléssel, különböző terápiás módszerekkel a tünetek megszüntethetők.

A kezelési lehetőségek közül a legeredményesebb módszerek:

  • a miofasciális szövetek lazítása
  • manuálterápia
  • gyógytorna, funkcionális erősítő gyakorlatok végzése
  •  McKenzie-féle diagnózis és terápia
  • kineziotape használata
  • lágy lézer alkalmazása
  • fizikoterápia
  • életviteli tanácsok betartása (!)

A kezelés alatt, amíg a tünetek fennállnak, javasolt a sportterhelést csökkenteni, vagy felfüggeszteni. Ez egyéni elbírálás alapján történik, gerincspecialistával konzultálva.

A panaszok megszűnése után a visszaterhelés fokozatos, a gyógytorna gyakorlatok végzésével párhuzamosan, az életviteli tanácsok szigorú betartásával (pl. ékpárna, derékpárna használata ülés közben).

Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlen a műtét, ne hallogassuk, türelemmel küzdjük végig magunkat a rehabilitáció lépcsőfokain, hogy teljes értékű életet tudjunk élni, beleértve a versenysportot is.

Itt nem tudom nem megemlíteni egy barátnőm példáját, akit az első szülést követően porckorongsérvvel műtöttek, azóta aktívan sportol és tavaly 3 gyerekes anyukaként, 45 évesen „ironmant” teljesített.

Rajta kívül számos futó páciensem, ismerősöm, barátom van (ide sorolnám saját magamat is), aki együtt él ezzel a problémával és valahányszor valamely külső tényező hatására (fáradtság, túlterhelés, emelés, cipelés, megfázás stb.) jelentkeznek a tünetek, pontosan tudják mit tegyenek, hogyan reagáljanak.

És nincs pánik, nincs félelem, nincs mozgásszegény életmód.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s